Március 15.- köszönöm a kokárdát Márkó!

Megszakad a szívem a honvágytól. Könnyes szemekkel néztem a március 15-ei megemlékezéseket (ez nem nagy dolog, aki ismer tudja, hogy sokat sírok :)). Soha nem vágytam még ennyire egy "unalmas" megemlékezésre. Otthon nem is tudja igazán értékelni az ember, milyen fontos is ez. Menjetek el helyettem is!

Reggel, a mindennapi betevő levelem elolvasása után - hála Márkónak - kokárdámat büszkén tűztem ki, majd sokáig keresgéltem a szótárban az olyan szavakat, mint "forradalom" vagy "elnyomás". Aztán az is eszembe jutott, elég vicces helyzet lenne, ha rákérdeznének, milyen elnyomás ellen lázadtak fel a magyarok 162 évvel ezelőtt... :)

Otthon is megemlékeznek, nagy családi összejövetel, igaz az ok nem ugyanaz. Isten éltesse Édesanyámat és Édesapámat! Hiányoztok!